ÜGYFÉLFOGADÁSI
IDŐPONTOK
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat-Vasárnap
7:30 - 15:30
7:30 - 15:30
7:30 - 15:30
7:30 - 15:30
7:30 - 15:30
---------------

 

Gyimesközéplok története
Gyimes története a dokumentumok, évszámok tükrében
Honnan tudunk valamit Gyimes történelméről?

Elszórva imitt-amott, utalásokat találunk pl. arról, hogy az 1626-ban Bethlen
Gábor idejében lent a határnál egy vám-váracska épült, majd adatokat találunk
arról, hogy „minden héten itt ketten szoktak őrt állni”. Ezek a megjegyzések
a várral kapcsolatosan más dolgokról is tanúskodnak: kik és melyik
csíki faluból voltak itt szolgálatosok a határnál, kik nem jelentek meg, mikor
épült a vámosoknak és határőröknek a kontumáci templom, stb. De ezek
egyike sem beszél arról, hogy itt az 1600-as években voltak-e egyáltalán letelepedett
lakosok! Ilyen alkalmi bejegyzésekről, jegyzőkönyvekből megtudhatjuk
azt is pl., hogy 1693-ban „a csíkjenőfalviak nem jelentek meg a várat
őrizni” vagy azt is, hogy 1698-ban Rabutin osztrák tábornok újjáépíti a várat,
 itt vámhivatal van, és kommandó hajdúk tartják fenn az őrséget. Ezek
a Gyimesről szóló bejegyzések tulajdonképpen egy-két mondatos utalások,
amelyek érintik, de nem tárgyalják Gyimes történelmét. Ilyen utalásokat
És most nézzük meg, hogy milyen iratokban találunk bejegyzéseket az első gyimesi lakosokról, mert minket főleg az emberek érdekelnek, hiszen emberek nélkül
nincs történelem!
1. Létező korabeli dokumentumokra, az első országos vagy birodalomszintű
népszámlálási adatokra, a Csíkszeredai Állami levéltár adataira, a
csíki anya-egyházközségek keresztelési anyakönyvek bejegyzéseire (mivel
Gyimesben elszórtan már letelepedett emberek, családok léteztek, ezért az
éppen alkalmas világra jött újszülötteket, a csíki templomokban keresztelték
és jegyezték be anyakönyvekbe.)
2. Forrásként számíthat a névelemzés is. (Vezetéknévre gondolunk!)
3. A XVIII. és XIX. század tudós utazóinak leírásai is segíthetnek munkánkban.
4. Örökölt szájhagyomány az egyes családokban, hogy honnan
származnak és tartották-e a kapcsolatot az otthon maradottakkal.
Mindent összevetve, már jó előre megmondhatjuk, hogy bizony, jócskán
akadnak ellentmondások emberek, tudósok, érvek között nem csupán
az IDŐ megállapításában, de az sem egyértelmű, hogy HONNAN jöttek
ide, mi volt az igazi ok, hogy ide csángáljanak az emberek. Sőt még a csángó népnév megjelenése, használatának időpontja sem egészen világos, tehát vitapontot
képez.
1443: Először találkozunk a csángó szóval egy névben. Nem a mai jelentést
fedte.
1560: Ismeretes Csíkból egy Csángó András nevű ember.
1626: Bethlen Gábor egy vám-váracskát építtet a határnál, Moldva és
Erdély között, amely az árukereskedés céljait is szolgálta. Itt, először a csíki
falvak küldtek őröket (2-3). Sáncpatak loka mellett épült és a helyiek Rákóczi
váraként ismerték és ismerik ma is.
1677: Egy jogiratban szó esik a Gyemes váráról,
1680 után megjelenik a dokumentumokban Sáncloka, mint település itt épült a templom.
1694-ben az utolsó nagy tatár betörés a Székelyföld felé. A gyimesi  várat is
megrongálják, és óriási pusztítást végeznek
1701: Beköszöntött egy új század, a XVIII. század, egyre több írott dokumentum
jelenik meg a gyimesi telepesekről. Ekkor írták le először Gimes-loka nevet, még földrajzi fogalom és nem falunév! 1694 és 1724 közötti Székely Oklevéltárakban tudomást szerzünk arról, hogy a völgyben benépesült a Tatros-feje, Sántatelek, Bükk, Bálványos, Áldomás. A házak gyéren voltak.
 1710–1720-as években megjelennek az első román pásztorok, akik közül a mai Gyimesbükk területén, a völgyekben és Hidegségen is telepednek le.
1722: Periratokban, jegyzőkönyvekben szó esik a letelepedett földnélküli
zsellérek és a földtulajdonosok közötti ellentétekről. A letelepedettek
sokszor törvénytelenül takarítottak erdős területeket, hogy legelőket, kaszálókat
alakítsanak maguknak.
1724: Levéltári adatok szerint az előző 7 évben a gyimesi vámnak 2851
rénes forint jövedelme volt, amely igazolja, hogy jelentős szerepe volt a két
tartomány gazdasági kapcsolataiban.
1763: Keresztelési bejegyzés a csíkrákosi parókiáról: „Itt keresztelték
meg Bartos Márton és Pusztinai Erzsébet lokiak gyermekét.” (Az asszony
neve valószínű, hogy a moldvai helységnévre utal!)
1767: Szintén Rákoson jegyzik be a Bartos Borbála és Jánó Miklós gyermekét,
„akik lokiak.”
1771: Egy pestissel kapcsolatos összeírásban megjelenik Barackos és Jávárdi
15 házzal és 109 személlyel. Ezek a hidegségi völgyek tehát már helységnevek.
1782: Gyimesbükkön, a Sáncpataka és Rákóczi vár közelében, a csíksomlyói
Ferences-rendi szerzetesek egy templomot építenek, ahol megalakul
az első gyimesvölgyi Római Katolikus egyházközség is. A születő gyermekeket
már ide anyakönyvelik.
1787: Újabb adatok az egyházi nyilvántartásban. Meg kell említeni,
hogy a gyimesbükki plébánián, amelyik a bükki filiala kiteljesedését jelentette,
az első anyakönyvi bejegyzés 1785-ben volt.
1796: Gróf Teleki Domokos utazásai során eljut Gyimesbe is, és a következőket
írja az Egy néhány Hazai Utazások című könyvében: „Gyimesben
szétszórtan megtelepedett lakosok a Tsiki (Csíki) falukból vonták ide
magokat, de részint Moldvából is jött Székelyek, vagy Magyarok, mert úgy
kell megtudni, hogy Moldvában ilyen kivándoroltak, kivált székelyek igen
sokan vagynak.”
1799-ben, egy másik útjegyzetben, gróf Teleki József arról számol be,
hogy Gyimesben minden héten hetivásár van, és megemlíti, hogy „Székelyek…
de ezeket a csíkiak tsángóknak szoktak nevezni.” Tehát már használja
a csángó szót a népcsoport megnevezésére.
1810 körül alakul ki a legtöbb kutató szerint Középlok, mint közigazgatási
község.
1813: Az erdélyi kormányzó elrendeli a sok elszórt kaliba, lakás egyhelyre
való telepítését.
Egy 1814-es összeírásban ez áll: Felső-Gyimeslok és Alsólok, valamint
Bükk. A bükkiek szinte a mai napig úgy említik, hogy „menyek a lokra”, ha
itt akarják ügyes-bajos dolgaikat intézni.
1824-ben Tankók -patak szádában iskola működött már, az első kántor-tanító Bachman (Bakman) Ignácz volt,és 1836-40 környékéig lehetett itt.
1827: A Tankók-pataka felveszi a Kápolna-pataka nevet, mert a patak
szádában, a mai nagy anyatemplom helyére egy kápolnát építenek.
1843: Megkezdődik a töltött út építése.
1853-ban Bükk egyházilag  szétválik Gyimesközéploktól, új egyházközség
alakul. 1853-ban kezdik építeni a középloki nagy templomot, amely
a Tankó Póra János családjában megőrzött visszaemlékezések szerint úgy
épült, hogy köréje építették a nagy templomot, közben a körbefogott kápolnában tartották a szentmisét, majd azt lebontották. A templom építésében
óriási szerepe volt az első plébánosnak, Ollé Eleknek.
1854: Átlapozva a felsőloki „falujegyzőkönyveket”, már létezett albíró,
jegyző, kollektor ordinánc, határbíró, közmunka (!), hajtók, erdőőr, éjjeli őr,
tehát a csíki községek mintájára, itt is az állam lassan bevonul a csángók világába
is! Az „ordinánc” a községházánál tartózkodott, szerre járt egy valaki
a családokból és ő volt annak a résznek a küldönce, ahonnan éppen jött. Ez
a módszer érvényes volt még az 1950-es években is.
1855-ben sikerült befejezni a középloki (Megállói) anyatemplom építését
Szepessy Ignác és Kovács Miklós püspöksége idejében, amelynek védőszentje,
egyúttal a középloki nagy búcsú névadója, Mária-Magdolna lett.
1860-as évek közepén járt itt Orbán Balázs tudós , és ő már így nevezi meg a három falut: Gijmes Felső Lok, Gijmes Közép Lok és Alsólok, vagy Bükk. Csodálattal ír az itt lakók egymást segítő készségéről, a szokásaikról, ami kitűnt a sok féle kaláka munkákról, amelyekkel kisegítették egymást.
1873 – a század egyik legfontosabb éve a gyimesi csángók életében:
megvásárolhatják az eddig bérelt földeket, és ha sok bajjal-kínnal is jár
ez, de lassan földtulajdonosokká válnak! Gyimes elindul a saját útján!
1893-ban már létezett Gyimesvölgyében egy postahivatal és népi bábák
is, akik orvos hiányában segítkeztek a szülések levezetésében. Ezek 1946-ig
tevékenykedtek.
1894-ben, sok kérés után, már létezik egy körorvos is.
1897-ben megépült a  vasút is, amely összeköti Erdélyt Moldvával.
1898-ban Gyimesbükk „nagyközség” lett, tehát megszűnt a három helységet
átfogó „körjegyzőség”.
1899 és 1900 között épült fel  a szép megállói iskola, két nagy tanteremmel és tanítói lakással. Ezt az épületet Gróf Mailáth Gusztáv Károly, Erdély katolikus püspöke építteti.  Szintén a középloki Megállónál, átellenbe a fenti iskolával épült egy kántor tanítói lakás, egy nagy tanteremmel, melynek falán az 1998-as javításkor a következő felirat bukkant elő: “ROMAI KATH. ELEMI NÉPISKOLA”.
Az 1800-as évek, hosszú időutazása  után  eljutottunk a XIX. század elejéig  és világossá vált, hogy az előző században kezdett benépesedni a Gyimesvölgye.
Az 1900-as évek elején a Gyimes völgyében több mint 10 kisebb-nagyobb fűrészüzemet működött.
1914-ben kitör az I. világháború
1916. augusztus 27-ének éjszakáján a román hadsereg   megindítja  az összes szorosokon át Erdély támadását, így a Gyimesi-szorosban is.
1918-ban Erdély Romániával való egyessülése.
1921-ben elérkezett a román királyi földreform, és mivel alig van itt termőföld, szántóföld, ezek hiányában a gyimesi községeknek erdős és legelős területeket osztottak ki.Gyimesközéplok kapott 1367 kat. hold és 608 négyszögöl községi erdőt és legelőt.Info:Antal Imre:Gyimesi krónika 85.old.
1930-ban 13.369 főről (régi román világ!) 1941-ben pedig 14.117 lakosról
kapunk adatot az akkori összeírásokból( kicsi magyar világ).Ennyi lakosa van a Gyimes völgyének.
1934-ben van a Gyimes-völgyi parasztfelkelés éve.
1939. szeptember 1. kitör a második világháború,
1945- háború befejezése 1945–46 emberek hazatérnek az orosz fogságból szerre,
ilyen-olyan tapasztalatokkal,  lassan megindul az élet,  gazdálkodnak, kalibáznak tovább folytatják a havasi életmódjukat.
 1945-46-ban leváltották a régi elöljárókat, néptanácsokat hoztak létre,
egy új világrend kialakítása következett a (RMP) Román Munkás Párt
majd a (RKP) Román Kommunista Párt irányítása alatt. Megkezdik az államosítást.
1948-ban államosításra kerül  a gyimesközéploki faipari üzem, gyár. Az úgynevezett „népi demokrácia” itt is mutogatni kezdte a „proletár diktatúrának” megfelelő oldalát.
1965-től Nicolae Ceausescu irányította az országot. Állami munkahelyeket létesítnek, a nagy gyárak emberek százait, ezreit vonzzák a városokba dolgozni és lakni. Megnövekszik az  ingázó munkások  száma .
1970-ben felépül a tejgyár és bővűl  a bútorgyár , sok helybéli lakosnak  biztosítva volt a  munka. A földrajzi elhelyezkedése miatt, a Gyimesek vidéke a szocilalizmus évtízedei alatt kivételes helynek számított, mivel itt   a kollektivizálást nem lehetett  megvalosítani. Az állattenyésztés valamint  a  családok kalibázós életmódja továbbra is megmaradhatott. A gazdákat   arra  kötelezték , hogy évente  több állatott és tejet szerződjenek le az államnak.  A csíki székelyek  azt is  modogatták :”Gyimesbe a csángóknál  kicsi Amerika van, mert nincs kolektív”.  Sokat fejlődött ezekebn az évtizedekben a község. A kultúra és hagyományok ápolása  sem marad el, rendszeresen  fesztiválokon és rendezvényeken fellépnek a község műkedvelő csoportjai, együttesei.  A szervezők  „nagylelküen”  mindent megtettek, hogy a vallástól, templomtól távol tartsák az emberekt.
1985 után az államfő személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki. Nehéz és szomorú évek következnek a lakosok életében, az éheztetés, a minden hónapi személyre kiszabott élelmiszer fejadag alkalmazása, a  Securitatenak dolgozó besugok elszaporodása. Az emberi szabadság teljes lábbal való tiprásának évei voltak ezek.
1989- decemberében kitört  Bukarestben  a forradalom , a kommunizmus „aranykora „véget ér.
1990-ben megalakul a Nemzeti Megmenti Front Bizottsága. Kiírják az első jelenkori szabadválsztásokat.
  1995-ben, öt év elteltével megjelenik a a 18/1995. földtörvény. Ennek alapján, 1 hektár erdős és  legelős területek  igényelhetők vissza.
2000-ben következett az 1-es számú földtörvény. Ennek alapján a jogos
tulajdonosok  újra igényelhettek 9 hektár erdőt az államosított területekből.
A 2005-ben megjelent 247-es földtörvény, amely  jóváhagyta a 10 hektáron felüli
erdős, kaszálós területek visszaigénylését és ezek jogviszonyának tisztázását.
2007-ben Románia az  Európai Uniohoz csatlakozik. 
2009-ben  leaszfaltoznak  Hidegségen 9 km  útszakaszt.
2010- 2012. Megépült a községben a  ravatalozó. Átadásra került a községi tájház.
2011-ben több mint hetven alapító tag részvételével tartotta meg alakuló ülését  Gyimesközéplokon a Tatros Tejfeldolgozó és Értékesítési Szövetkezet.
2012 -a szalomási iskola mellett épült fel  a Fonócska óvoda.
2013-ban felújítják a községben található, kultúrházakat. Megépült a háborus hősök emlékhelye.
2014- ben pályázati alapokból kezdődnek el  munkálatok a borospataki, kápolnapataki utak, hidak valamint  partvédelemek kiépítésére.Elkészül a község  monográfiáját tartalmazó kötet.

Info. Tankó Gyula, Mihók Edit :Gyimesközéplok monográfiája



szombat, 2018. április 21. 10:50:45
Eseménynaptár
EUR 4.6606
USD 3.7886
HUF(x100) 1.501
GBP 5.3294

 
|
|
|
|
|
|