ÜGYFÉLFOGADÁSI
IDŐPONTOK
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat-Vasárnap
7:30 - 15:30
7:30 - 15:30
7:30 - 15:30
7:30 - 15:30
7:30 - 15:30
---------------

 
           TISZTELETTEL ÜDVÖZLÖM A KEDVES LÁTOGATÓT!
 KELLEMES BÖNGÉSZÉST KÍVÁNOK A GYIMESKÖZÉPLOKI KÖZSÉGI KÖNYVTÁR OLDALÁN

       Oldalunkal a községi honlapunk életénben szeretnénk jelen lenni, azért hogy könyvtárunkat jobban megismertessük a község lakóival, de nem csak.

Reméljük, hogy többet megtudva rólunk,eseményeinkről, közösségünkért kifejtett munkánkról, kedvet kapnak hozzá és ellátogatnak a könyvtárba, azért hogy együtt kellemesen vagy néha hasznosan tölthesssünk el pár órát.

Kedves látogatók, megköszönöm, hogy elolvasták gondolataimat és szeretettel várom tehát, látogassanak el könyvtárunkban személyesen vagy a világháló segítségével.


A könyvtár a közösség életében

A könyvtár rövid története

Vidékünkről, egy rövidke  történelmi betekintéssel  szolgálnék a tisztelt olvasó számára, ugyanis enélkül ugy gondolom, nem lehet szólni a könyvtár kialakulásárol mint közösségi helyről.
Gyimes völgye  alig 300 éve lakott. Az elő írásos dokumentumban 1701-ben Gyimes-loka nevet jegyeznek fel, de ezt is földrazi helyként,  nem valami falunévként. A rengeteg erdőkkel borított területeken, kis havasi lakokban éltek az idegen tájakról idejött emberek. Voltak, talán akik ide elbujdostak a katonai szolgálat elől, szökevények,  mig  mások elhagyták előző lakhelyüket  egy jobb élet reményében. Főleg Csíkból, Udvarhely környékéről, Háromszékről, de még  Moldovábol románok is érkeztek ide. A lakosok  tehát idecsángáltak, ezért is nevezték  őket csángóknak, amely megnevezés mai napig megmaradt az itt élő népcsoportra. Nagy családokban éltek, összetartó, egymást  felsegítő emberek voltak. Sajnos elődeink  nem ismerték a betűvetést az írást. Nem is  kellett akkoriban írka,  sem tudomány,  hiszen a mindennapi  foglalkozásaik,  az erdővágás, pásztorkodás és  marhatenyésztés nem igényelt nagy tudást.


Orbán Balázs a nagy székelyföldi utazó,  az 1860-as években ittjártakor  feljegyzi, majd megjelenik a Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti kötetének XVI. fejezetében  egyebek mellett a  következő gondolat:”...oly kevés közöttük az irástudó, hogy még a falusi előljáróság is alig tudja nevét aláirni, a csángók egyáltalában idegenkednek az iskolától elannyira, hogy gyermekeik iskolázására igen bajosan lehet rábirni, valamint a tudományokat nem kedvelik, ugy a mesterségeket, kézipart sem szivelik,”.Tehát a csángók mivel természetközeli életmódot folytattak, nem nagyon látták értelmét a tanulásnak , nem is róható fel ez nekük, mert azokabn a régi  történelmi időkben, az egyszerű emberek nem  gondolkodtak máshogyan. Ha lassan is,de rá  kellett erre a megjegyzésre cáfolni és tudásra kellett  szert tennie mégis az ember fiának,  hogy fejlődni  tudjon élete során.  Ez a folyamat itt is elindult, az egyszerű csángók gondolkozása  idővel elkezdett megváltozni. A települések kialakulásával,  megjelenik az egyház valamint  az iskola is, azok az intézmények, amelyek a tanulás, a tudás értelmét, értékét próbálták az emberek mindennapjaihoz közelebb vinni. Nem igaz, hogy  a módosabb családok gyermekei innen is  nem jártak volna  már iskolába, bizonyíték erre, hogy az első csángó iskolás gyermek nevét megtalálják a Somlyói iskola anyakönyvben 1777-ben,  neve  Tankó Mihály. (Gyimesközéplok monografiája 196. old.). Arrol van szó, hogy  itt helyileg,  egy olyan folyamatot kellett  elindítani, amely  az átlag emberek gondolkodásán, mentalitásán fog  változtatni.  Egyszóval a könyvet a  tudást  volt szüksg  népszerüsíteni, megismertetni, meszerettetni  a  csángókkal.
 Eközben az idő kereke tovább forgott, fejlődött az élet ezen a vidéken is, megépült a vasút 1897-ben. A szállítás, fakitermelés valamint fafeldolgozás és a  deszkagyárak felépítése,  a völgyben munkahelyeket teremtett. Elégé rövid idő alatt sok idegen érkezett ide, ezek  elfoglalására. Amíg a  más tájakról érkezett vendégmunkások, a deszkagyárakban jobb munkákhoz jutottak, mert iskolájuk volt, addig a szegény csángóknak csak a legnehezebb fizikai munkát kellett elvégezniük. Az idegenből érkezett és letelepedett családok kérelmezték, hogy  iskolát létesítsenek a község több helyén is mert  ragaszkodtak ahhoz, hogy gyermekeik  tanuljanak.  A megállói falurészen, közvetelen a templom mellett müködött már elemi  iskola az 1850-60 as évektől,  a nagy távolság miatt  viszont nehéz volt  ide eljutni a gyermekekne. Így a barackosi falurészen is iskola épül az 1900-as években. Az idegenek gyermekeivel   a helybéli   kis csángó  nebulók közül is néhányan  látogatni kezdték az iskolát. Előre csak késő őssztől  karácsonyig, majd  akinek volt lábbelie még télen is be-be látogatott az iskolába. Az a szólás is járta errefele, hogy: „”két telet jártam iskolába, me  tovább a johokot őröztem.”


Most a a könyv útjára hívom meg a kedves olvasót, azért hogy  nézzünk utána mikor is gondolnak először Gyimesközéplokon a könyvtárra. Megtudjuk, hogy 1907- ben, az akkori községi tanács, valamint az előljárók  javasolják egy könyvtár meglétesítését. Ez azt jeleni, hogy  megszületett a helyi vezetők gondolatában, hogy fontos dolog lenne  a könyveket népszerűsíteni és erre a célra, hasznos lenne a könyvtár. Előg sok idő telt el a gondolattól a tettig de jobb  később mint soha. Öregek mesélték el, hogy  nem messze a  jelenlegi helyétől, a Ricin  utcában volt egy nagyobb épület,  ide a második világháború előtt berendezték az első községi  könyvtárat. Müködöt is gondolom valahogyan, de a pásztorkodó életmóddal nem nagyon vághatott össze. Nos jött a háború a viharos évekkel,  ennek elteltével ismét a  béke évei következtek. Az embereknek a munka mellett mindig is szükségük volt, van és lesz a lelki táplálékra, a kultúrára. Középlokon is otthont kívántak teremteni ennek, éppen ezért  a községnek egy  méltó, helyre volt szüksége ehhez. Egy olyan építményre amelyre, ha ránéz az érdeklődő, meggyőződni tudjon arrol, hogy valóban egy szép közösségi hely előtt  találja magát. A terület adva volt a falu központjában, így közmunkával, összefogással  megépült a központi kultúrotthon, az 1950-es években.  Nemsokára, a könyvtárat is ideköltöztetik. Azóta sok  évtízed  telt el és örömmel mondhatom, hogy megszakítás nélkül működik, jelen van a község kulturális életében. Könyvtárosként az idők folyamán  a következő személyek dolgoztak: Szilágyi Jolán, Bilibók Mária, Rácz Mária, György Imre, Molnár Magdolna, Mihók Edit.


A könyvtár világos,kényelmes és olvasóteremmel is rendelkezik, amely kisebb-nagyobb rendezvényekre alkalmas. A könyvállomány jelenleg 10.874 kötet,ezek  polcos rendszerben vannak elhelyezve. Azállományunk sokat gyarapodott az évek folyamán, vásárlásból, ugyanakkor  adományokbol is értékes példányoknak jutottunk a birtokába.  A „Kájoni János’’ Hargita  megyei könyvtár évente több könyvcsomagot szálít a községi könyvtárak részére. A gyimesközéploki  polgármesteri hivatal, szintén  minden évben a költségvetésből  biztosítja a  könyvek vásárláshoz szükséges anyagi forrásokat. Továbbá a budapesti Bagoly alapítvány részéről is 2012-ben,  szintén  értékes  könyvadományt kaptunk, úgyszintén  a testvértelepülések  küldöttségei  sok alakalommal adományoztak értékes  példányokat könyvtárunk részére. Falunapok alkalmával, a  zagyvarékasi  testvértelepülési küldöttség egy elektrónikus könyvolvasót hozott 2014-ben. Köszönettel tartozunk mindenkinek  az önzetlen  odafigyelésért és támogatásért.



A könyvek mellett, közönség szolgálatra számítogéppekkel is el van látva a könyvtár, a 2009-ben létrejött Biblionet pályázatnak köszönhetően. 2012-ben a községi könyvtárban egy rövidfilmet forgatnak, ugyanis országosszinten, egy vidéki könyvtár,  először biztosított feltételeket ahhoz,  hogy a területalapú  támogatásokhoz szükséges kérelmekek oneline tudják leadni a gazdák.  A  helyileg kialakult munkacsoport segítségével, a kérelmeket, innen továbbíthatták a megyei ügynökséghez. Ebbe a munkába  könyvtáros is részt vett. Ennek köszönhetően, a könyvtár nagyban  népszerüsödött és a látogatottsága is megnövekedett. A könyvtári dokumentumok, számítógépes adatbázisban való feldolgozása is folyamatban van, jelenleg több mint 60%  a példányoknak  fel van dolgozva a Biblis  programban. Intézményünk az év folyamán több rendezvényt is szervez, úgy gyerekek mint  felnőttek részére. Itt gondolhatunk könyvbemutatókra, felolvasómaratonokra, számítógépes alapképzések nyugdíasok részére, gyerekprogramokra, falunapok alaklmával, Advent,  Karácsony, farsang,  Húsvét,  iskola másként stb.


















A könyvtár örök célja  hozzájárulni a közösségi élet fejlődéséhez, hiteles információkat szolgáltatva az érdeklődők számára, ugyanakkor  új elvárásoknak, kihívásoknak  is meg kell felenie. A XXI. században a   könyvtárak már   azok a helyek,  ahová az érdeklődők betérve, gyors információhoz juthatnak, nem csak a írott dokumentumok segítségével, hanem a számítógépek adta  lehetősegek  álltal is. A könyvtáros munkája és ismeretei is kellő ütemben kell fejlődjenek a világgal. Elismerően kell szóljak ilyen téren, mert  a Csíkszeredai  „Kájoni János”  Megyei Könyvtár vezetősége, valamint közössége, rendszeresen  lehetőséget biztosít a könyvtárosok a számára, a szakmai fejlődéshez. Napjainkban, az internet hamarabb szolgáltat információt, mint az irott dokumentumok, de mi  könyvtárosok, mégis a könyvet, mint  örök értéket hordozó tárgyat kell őrizzük a nagyközönség számára. Éppen ezért,  meg kell találjuk azt a járható utat, hogy bizonyítani tudjuk  a  fejlődő világnak, hogy továbbra is  szükségünk  van a könyvre, mint értékes információ hordozóra.
„Azt hiszem, az emberiség jövőjének rendkívül fontos alapja a könyv.  De, hogy a könyv teljesíthesse ezt a mindjobban ráháruló feledatot, az kell, hogy az emberek bízzanak benne. ”Móricz Zsigmond"














Ami a gyimesközéploki könyvtárat   különlegessé tesz az, hogy  állománya olyan dokumentumokkal és példányokkal is rendelkezik,  amelyekben  helyismereti,  helytörténeti adatokat találnak a tisztelt  érdeklődők. E példányokat fellapozva, bővebben tájékozódhatnak a  gyimesi csángóknak a  múltjáról valamint a  jelenéről egyaránt.  A könyvtárunk legújabb példányai közé tartozik a Gyimesközéplok monográfiája, amely 2014-ben látott napvilágot. Szerzők: Tankó Gyula tanár úr, helytörténész , valamint Mihók Edit községi könyvtáros. Munkánkban  sokat  segítettek  a közösségünkben élő lelkes személyek, adatközlők, akik értékét látták annak, hogy osszefogással, kötelességünk hagyni magunk után  valamit az utókor számára is.


A továbbiakban, a könyvtár jelen kíván lenni és megmaradni a közösség életében, partnerként más intézményekkel gondolok itt intézményekre, helyi szervezetekre stb.és  célja hozzájárulni aktívan a település  kulturális életének fejlődéséhez valamint gyarapodásához.
 
 
Mihók Edit könyvtáros
 
 
NYITVATARTÁSI  PROGRAM
 
HÉTFŐ 8,30- 16,30
 
KEDD 8,30-16,30
 
SZERDA 8,30-16,30
 
CSÜTÖRTÖK 8,30-16,30
 
PÉNTEK 8-14
szombat, 2018. április 21. 10:38:20
Eseménynaptár
EUR 4.6606
USD 3.7886
HUF(x100) 1.501
GBP 5.3294

 
|
|
|
|
|
|