Községi Könyvtár

Mihók Edit könyvtáros
Tel: 0730072779

A könyvtár a közösség életében

Szeretettel köszöntjük a Gyimesközéploki Községi Könyvtár jelenlegi és potenciális olvasóit, felhasználóit, valamint a könyvtár internetes követőit.

"Mik lennénk könyvtárak nélkül? Se múltunk, se jövőnk." - Ray Bradbury.

Évszázadokon át a könyvtár egyik fő hivatása, hogy segítse az embereket abban, hogy megismerjék a világot, javítsák intellektusukat és bővítsék látókörüket. A megfelelő könyv megtalálása, kiválasztás, tanulmányozása mindig a személy szellemi fejlődősét segtette és segíti a lehető legjobban.

A fennti gondolatok jegyében a könyvtárunk szeretne jelen lenni községi honlapunk életénben. Az tisztelt érdeklődők ezálltal többet megtudhatnak a gyűjteményéről, rendezvényekről, eseményeinkről. Hisszük, hogy idelatogatva a felhasználóink, követőink kellemesen, hasznosan tölthetik el idejüket.

A könyvtár dokumentumok tárolására gondozására, feltárására kialakított közösségi hely, intézmény, amelynek múltja és történelme egészen az ókorba mutat vissza. A történelem során ezek a közhelyek, szakszerűen és visszakereshető módon elraktározták a dokumentumaikkal, az emberiség fejlődésének során felhalmazott tudását. Minden történelmi kórban a könytárak nélkülözhetetlen intézményei voltak a társadalmaknak. Erről tanuskodank a világ szerte létező, működő szebbnél szebb könyvtárak. A felbecsülhetetlen értékű gyűjteményeik pedig az emberiség tudástárának az kincseshelyei.

A létfenntartásükér az emberek az idők során vándoróltak, majd letelepedve, új közösséget alaktottak. A gyimesi csángó népcsoport kialakúlása is így történt. A Tatros völgyében 350 évvel ezelőtt még szétszórtan voltak lakók, akik a szomszédos csíki közösségekből kerültek ide az erdőkkel borított területekre.A Gyimes völgyében elbújdosott emberek nem ismerték a betűvetést, a pásztorkodáshoz, marhatenyésztéshez nem is kellett tudomány. A mindennapi életük egy önellátó, természetközeli életforma. Orbán Balázs 1860-ban feljegyzi, hogy a tudásnem volt ezen a vidéken az emberek erőssége. Időteltével a elszigeteltsége ellenére a csángók élete megváltozott, mert a fejlődés ha lassan is mindenhová elért. Avasúthálózat kiépítése, gépítése, amely 1894- től, 1899-ig tartott,sok idegen munkást vonzott erre a vidékre. Erdély más tájairól érkezett vendégmunkások, magukkal hoztaák szokásaikat, értékeiket. Mindez idővel hozzájárult a helybéli közösségek feljődőséhez és változásokat is eredményezett.

A közkönyvtár a község életében valmikor 1907-ben kerül említésre. Idős személyek mesélték, hogy egy régi nagy épületben, talán volt egy gyűjtemény a Ricin utcában... Írásos dokumentum ezt nem erősíti meg sajnos, mégi érdemes erről szólni, mert a talán a helyi könyvtár első alapját akkor rakják le.

1954-ben megépült aközponti kultúrház. Itt létesült meg a közkönyvtár, amely azóta megszakításnélkül működik, és az eltelt évtízedek során mindig hozzájárul a közösségi élet fejlődéséhez.

Az idők folyamán, a következő személyek dolgoztak a községi könyvtárban:Szilágyi Jolán, Bilibók Mária, Rácz Mária és György Imre 1989-ig, Molnár Magdolna,2005-ig, MihókEdit 2006-tól. A mindenkori könyvtárosnak feladata a könyvkölcsönzés, ugyanakkor a különféle történelmi korokban például a szocializmus éveiben arendszer ideológiájának terjesztője is, ezért az állomány tele volt hazafias dokumentumokkal. Az 1989-es rendeszerválltás után leírásra kerültek az elavult könyvek.

A rendszerváltás után végre egy szabadabb és demokratikus világrend vette kezdetét,amely sok reménnyel töltötte el az emberek szívét. Valóban a könyvtár is, mint kultúrális intézmény új lehetőségek kapott. Örömmel mondhatom el, hogy az eltelt évek során gyarapodott a gyűjtemény, és mára egy igazán értékes enciklópédikus könyvtári állományunk van, amely több mind 10.200 kötetet számlál, ezek szabadpolcos rendszerben vannak elhelyezve. Az állomány gyarapodott, vásárlásból, ugyanakkor adományokból is értékes példányoknak jutottunk a birtokába. A Hargita megyei „Kájoni János Könyvtár” részéről évente több adományt is kapunk: könyvek és időszakos kiadványok formájában. Hálás vagyok mert mint kordonáló intézmény, hozzájárul a könytárosok folyamatos képzéséhez, fejlődőséhez. Szintén nagyon fontos szakmai partner úgy a kultúrális programok mint pályázatok terén.

A községi könyvtárat, a Gyimesközéploki Polgármesteri Hivatal tartja fenn és évente támogatja és hozzájárul a könyvvásárláshoz. Az eltelt évek során szintén értékes könyvadományt kaptunk, testvértelepüléseink részéről is. Köszönettel tartozunk mindenkinek az önzetlen odafigyelésért és támogatásért!

A hagyományos kölcsönzés mellett, a könyvtári szolgáltatás 1990-től bővült az országos Biblionet pályázattal és a felhasználók részéreingyenesinternetes hozzáférést biztosít. Számítógépes alapképzést szervezett a könyvtár, amelyre sokan jelentkeztek,köztük nyugdíjasok is. Az itt szerzett ismereteiketsikeresen használták fel kapcsolattartásra, így a virtuális térben közelebb kerültek gyermekeikhez, barátaikhoz.Az eredmények pozitívak, a felhasználók száma folyamatosan növekedett.

2012-ben a községi könyvtárban egy rövidke filmet forgattak, amely az Európai Úniós pályázatok oneline leadását népszerüsítette. A hegyvidéki gazdák területalapú támogatásokhoz szükséges kérelmeket akár egy vidéki könyvtárból is leaadhatták a meglévő számítógépek segítségével. Ílyen módón Gyimesközéplok sikeresen teljesített mert a gazdák sokkal egyszerübben pályázhatták meg a támogatásokat. A könyvtár népszerüsödött, látogatottsága megnövekedett.

A könyvtári dokumentumok, számítógépes adatbázisban való feldolgozása is folyamatban van, jelenleg több mint 80% a példányoknak fel van dolgozva a Biblis programban.

Képek helytörténeti kötetekről

Értékes helytörténeti könyvekkel is büszkélkedhetük, amelyeket a vidékünk szülöttjei és nemcsak írtak le, az itt élő gyimesi csángók népcsoportjáról. 2014-ben egy lelkes csapat tagjaival, Tankó Gyula helytörténész tanárúr vezetésével és a Polgármesteri Hivatal anyagi támogatásával sikerült kiadni „Gyimesközéplok monográfiájat”. A kötet XII fejezetében, Gyimesközéplok helytörténeti, néphagományi, gazdasági, vallási életéről olvashatnak.

Több helyitörténeti, különböző gyerekprogramok, könyvbemutatók és kultúrális rendezvények színhelye lett az évek során a könyvtár. Köszönhető mindez annak a jó összefogásnak amely a közösségünk oktatási és más kultúrális intézményeinek kapcsolataiból jött létre, és amelyek valahányan a szellemiéletnek a fejlődését is szolgáljak. Több közös rendezvényt is megemlíthetünk,í gy az immáron hagyományosá vált karácsonyi vásárt és ünnepséget, a falunapok gyerekprogramjait, a különféle Gyimestémában szervezett fotókiállításokat, helytörténeti előadásokat és kézműves foglalkozások, Felolvasómaratonok, TTTM (Tudomán, Teknika, Technológia, Matematika) könyvtári órák stb.

A könyvtári Nőegyletről is nagy szeretettel szólok, mert ebben a közösségben 2015-től, sok szép és értékes pillantokat eltünk meg. Egy kötetlen beszélgetés, egy fim megtekintése, vagy a jóhangulatú kirándulások, különféle megemlékezések, események mindnyájunkban azt a gondolatot erősítették meg, hogy kell és jó valahová tartozni, ebben a egyre jobban befeleforduló, elmagányosodott világban.

Maszkos képek

márciusától minden megváltozik!A Covid-19 vírusos időszak veszi kezdetét, a pandémia az eddigi életünket teljesen átírja. A könyvtárak hasonlóansok más közszolgálati intézményhezkora tavsztól a hallgatás,a csendben való várkozás majd a teljes bezárást élik át, május közepéig. Home office–ban dolgozknak sokan. Kijárási tilalmak sokasága korlátozza az emberek mozgását és különféle személyes adatokkal kitöltött okmányokkal léphetnek ki saját otthonukból. Kötelezővé válik a védőmaszk viselése, a szociális távolságtartás, a higiániai szabájok betartása az életünk minden területén. Mindez az időszak elegendő arra, hogy az embereken a betegségtől való félelm napról napra elhatalmasodjon. A könyvek némán és csendben várják a kölcsönzőket, mert a fennt említett szabályok betartása mellett újra nyithat a könyvtár május 15-től Minden rosszban van valami jó! A kiesett két hónap után mondhatni várton felül jönnek kölcsönözni felnőttek, gyerekek egyaránt. Sajnos a rendezvények szervezése teljesen tilva marad továbbra is.

Szomorú, hogy életünk teljesen átterelődik a virtuális térbe, a valós találkozások, együttlétek csak emlékek maradnak. A szomorúságban van egy kis vigasz, mivel a sok közösen megélt, eltelt építőjellegű rendezvények emlékeit a szívünkben őrizzük. Azt mondhatjuk, hogy „milyen jó is volt”, továbbá egy-egy virtuális megosztással egymásnak eszébe juttatjuk, hogy „volt egyeszer egy ilyen vagy olyan talákozás”, amelyet egy közös fotó megörökített.

A jövőt illetően... Webináriumok, Zoom platformok, a digitalizálás lesznek a könyvtár elérhetésének lehetőségei.

Mindezek mellett, én hiszem, hogy a könyvtármegmarad! Ehhez pedig hitelesebb gondolatot nem tudna más mondani mint egykoron Babits Mihály:

A könyvtár örök célja hozzájárulni a közösségi élet fejlődéséhez, hiteles információkat szolgáltatva az érdeklődők számára, ugyanakkor új elvárásoknak, kihívásoknak is meg kell felenie. A XXI. században a könyvtárak már azok a helyek, ahová az érdeklődők betérve, gyors információhoz juthatnak, nem csak a írott dokumentumok segítségével, hanem a számítógépek adta lehetősegekálltal is. A könyvtáros munkája és ismeretei is kellő ütemben kell fejlődjenek a világgal. Elismerően kell szóljak ilyen téren, merta Csíkszeredai „Kájoni János”Megyei Könyvtár vezetősége, valamint közössége, rendszeresenlehetőséget biztosít a könyvtárosok a számáraa szakmai fejlődéshez. Napjainkban, az internet hamarabb szolgáltat információt, mint az írott dokumentumok, de mikönyvtárosok, mégis a könyvet, mintörök értéket hordozó tárgyat kell őrizzük a nagyközönség számára. Éppen ezért,meg kell találjuk azt a járható utat, hogy bizonyítani tudjuk a fejlődő világnak, hogy továbbra is szükségünkvan a könyvre, mint értékes információ hordozóra.

„Azt hiszem, az emberiség jövőjének rendkívül fontos alapja a könyv. De, hogy a könyv teljesíthesse ezt a mindjobban ráháruló feledatot, az kell, hogy az emberek bízzanak benne.” MóriczZsigmond

Ami a gyimesközéploki könyvtáratkülönlegessé tesz az, hogy állománya olyan dokumentumokkal és példányokkal is rendelkezik,amelyekben helyismereti, helytörténeti adatokat találnak a tisztelt érdeklődők. E példányokat fellapozva, bővebben tájékozódhatnak a gyimesi csángóknak a múltjáról, valamint a jelenéről egyaránt.A könyvtárunk legújabb példányai közé tartozik a Gyimesközéplok monográfiája, amely 2014-ben látott napvilágot. Szerzők: Tankó Gyula tanár úr, helytörténész, valamint Mihók Edit községi könyvtáros. Munkánkban sokat segítettek a közösségünkben élő lelkes személyek, adatközlők, akik értékét látták annak, hogy összefogással, kötelességünk hagyni magunk után valamit az utókor számára is.

A továbbiakban, a könyvtár jelen kíván lenni és megmaradni a közösség életében, partnerként más intézményekkel gondolok itt intézményekre, helyi szervezetekre stb.és célja hozzájárulni aktívan a település kulturális életének fejlődéséhez valamint gyarapodásához.

Szeretettel várok minden kedves érdeklődőt könyvtűrunkba!

Üdvözlettel,

Mihók Edit könyvtáros

NYITVATARTÁSI PROGRAM

HÉTFŐ 8,30-16,30

KEDD 8,30-16,30

SZERDA 8,30-16,30

CSÜTÖRTÖK 8,30-16,30

PÉNTEK 8,00-14,00